4. Bejegyzés

6 komment!! ^^
Nagyon-nagyon köszönöm!! :)
Ne haragudjatok, de most csak egy rész tudtam hozni, ez viszont... nos, szerintem ez viszont elég jó rész, és feltűnik a színen valaki, akinek a továbbiakban nagy szerepe lesz.
Szóval nem is csigázlak titeket tovább:
Jó olvasást, remélem tetszik!!
(Következő rész: 3-4 komment után; ha több lesz annak csak még jobban örülök. :))
Puszi: lovelife

Hazaérve a vásárlásból, gyorsan lezuhanyoztam, majd lementem a konyhába vacsorázni.
- Milyen volt a mai nap, kicsim? - kérdezte anyu.
- Lilyvel vásárolni voltunk, és... ha nem lenne gond, anyu... elengednétek apuval a holnapi bulira? - és rájuk néztem, várakozás teljesen.
- Persze. - vágta rá apu, nem kis meghökkenésemre. - De éjfélre itthon légy! - erre elmosolyodtam. Na igen, ez a feltétele annak, hogy ilyen gyorsan belemegy a kérésem teljesítésébe.
- Apu, ez egy buli, tudod... nem egy iskolai "mulatság", szóval itt körülbelül másnap hajnali 5-6-ig szokás maradni. - mondtam neki. Apu arca elkomorodott, de anyu válaszolt helyette is.
- Rendben, kicsim, menj csak, és érezd jól magad, hiszen megérdemled. Sose szoktál ilyen helyekre járni, és ha ehhez van most kedved, nos... akkor csak jó szórakozást kívánunk. - mondta mosolyogva, majd apura nézett. - Ugye? - kérdezte.
Erre elnevettem magam, és odamentem apuhoz, majd megöleltem. - Nyugi apu, nem lesz semmi bajom! Én már nem vagyok kicsi, minden rendben lesz! - láttam rajta hogy nem engedne el szíve szerint, és tudtam hogy ez csak a szeretet jele, úgyhogy mosolyogva megpusziltam.
- Rendben kicsim... - mondta nagy sóhajjal.
- Köszönöm. - mosolyogtam rájuk.

Vacsora után elmentem fogat mosni, majd olvastam egy kicsit a könyvemből, mielőtt elnyomott volna az álom...

Másnap reggel úgy pattantam ki az ágyból, mint a gumilabda, pedig fel sem húztam az ébresztőmet.
Hirtelen nem tudtam, mi miatt vagyok olyan izgatott, de egy percnyi gondolkodás után rögtön rájöttem: a buli! Ma lesz!
De hiába keltem fel ilyen korán, hiszen az csak este nyolckor kezdődik.
Elgondolkoztam, hogy mit is kéne csinálnom egész nap.
Olyan izgatott voltam az esti programom miatt, hogy legszívesebben egész nap csak itthon ültem volna erre "készülve", de hiába tart sokáig elkészülődni, ennyi időt azért nem vesz igénybe a szépítkezés.
Nem volt semmi egyéb teendőm, így felhívtam Lilyt.
- Haló, ki az? - kérdezte kómás hanggal.
- Én vagyok, Isa. Ne haragudj, felébresztettelek? - kérdeztem tőle bűnbánóan.
- Aha... tegnap is buli volt, de ez csak ilyen "falusi buli" volt, még rendes pia sem volt. - megborzongtam. Utáltam, ha a barátnőm így beszélt. Ez a "pia" olyan visszataszító volt egy lány szájából, olyan közönséges, hogy hallani is utáltam. Na meg ugye a jelentése sem mellékes.
- Vagyis nem nyomtál be? - kérdeztem enyhe gúnnyal.
- Nem. - felelte teljesen természetes hangon, észre sem véve az előbbi kérdésem élét.
- És mit csinálunk ma? - tereltem a témát.
- Alszunk?! - kérdezte.
- Lily, én nem mulattam át az egész éjszakát, úgyhogy nem fogok tudni most aludni.
- De én meg hajnali négykor estem haza, Isa, és most nyolc van, szóval igenis fogok tudni aludni. - mondta most ő, enyhe gúnnyal a hangjában.
- Ezer bocsánat! - mondtam. - Akkor hánykor találkozunk és hol?
- Este 8-ra legyél kész és érted megyek. - mondta, azzal lecsapta a kagylót.

A napom igazán jelentéktelenül telt. Megcsinálgattam pár házit, kutatómunkát végeztem az interneten, megsétáltattam a kutyusomat, Bogárt, megebédeltem, könyvet olvastam, és közben egyáltalán nem tudtam semmire sem odafigyelni, mert csak a buli járt az eszemben.
6-kor elkezdtem készülődni, mert tudtam, hogyha előbb kezdem el, akkor csak összeizzadom majd az új ruhámat a várakozás ideje alatt, mert hamarabb kész leszek, mint ahogy Lily ideér, annak pedig nem lett volna semmi értelme.
Komótosan lezuhanyoztam, beszárítottam a hajamat göndörre, majd feltettem arcápoló krémeket, dezodort, parfümöt, és csak fél nyolckor a sminket, hogy nehogy elkenjem mire elérek egyáltalán a buliig.
Kifestettem a körmömet rózsaszínre, betettem egy fülbevalót, majd nekiálltam sminkelni.
Kihúztam a szememet, feltettem szempillaspirált, szemhéjtust, majd kirúzsoztam magamat, ezek után felhúztam a ruhámat, és nyolcra készen is lettem.
Gyorsan felvettem az egyik kis alkalmi táskámat, beletettem a telefonomat, majd lementem a nappaliba, ahol a cipőm felvétele után Lily is megérkezett hamar.
Elköszöntem anyuéktól, és egy taxival elindultunk a buliba.

Fél óra utazás után a város egy olyan helyére értünk, amit soha ezelőtt még csak nem is láttam. Egyáltalán, a létezéséről sem tudtam.
Lily kiszállt, fizetett a taxinak, majd maga után húzva engem is, elindult a bizarr helyen. Nem volt valami bizalomgerjesztő környék, magamtól eszem ágába se jutott volna idejönni, lepukkant épületek, falfirkák és természetellenesen nagy csend.
Szinte megkönnyebbültem, amikor valami "tuc-tuc" zene ütötte meg a fülemet. Lily is szaporábban kezdte szedni a lábait.
Barátnőm bekopogott a 45-ös ajtón, ahonnan a zene szólt. Egy srác nyitott neki ajtót, majd amint meglátta Lilyt, boldogan felkiáltott:
- Hercegnőm! - mondta, majd odahajolt, és adott egy csókot Lilynek, amit barátnőm örömmel viszonzott. A srác kezében egy átlátszó folyadékot tartalmazó üveget tartott, és valahogy a leheletéből következtetni lehetett rá, hogy nem az nem víz.
Miután szorosan megölelték egymást, a srác tekintete rám tévedt, majd kérdőn fordult Lilyhez.
- Na és ő? - kérdezte.
- Nevem is van, Isa, örvendek. - mondtam, majd megráztam a kezét az értetlenül vigyorgó srácnak.
- Igen, ő itt Isa, a barátnőm. - mondta Lily is.
- Oké. Nos, akkor gyertek beljebb. - mondta a srác, és félrelépett az ajtóból.

Ahogy beléptem, három részre tudtam volna osztani a helyiséget, ami egyébként óriási volt: jobb oldalt volt a táncparkett és a dj pult, valamint a diszkógömb, villódzó fények, pont úgy, ahogyan egy rendes buliban dukál.
Bal oldalt a gyér fénnyel megvilágított nappali, ahol beszélgető illetve smároló emberek ültek kényelmes kanapékon, valamint itt kapott helyet a bárpult is.
A harmadik rész pedig egy folyosó volt, pont közében, amely a végén egy felfelé vezető lépcsőn folytatódott.
Gondolom ide mennek, akik már túl vannak a smároláson. - mondtam magamban, majd beljebb léptem.
Lily ezt ordította a fülembe, mert a hangos zajtól egyébként meg se hallottam volna:
- Majd találkozunk hajnali 6-kor... oké?
Bólintottam, mire Lily elindult az ajtót nyitó sráccal az emeletre. Nem is akartam tudni, mi lesz köztük ott, de könnyen kitalálhattam.
A bár felé vettem az irányt, majd leültem az egyik székre.
- Mit adhatok? - kérdezte a csábosan vigyorgó mixer.
- Mondjuk... - kezdtem a lehető leglazábban, és rámutattam egy italra, - ezt.
A srác úgy nézett rám, mint valami földönkívülire.
- Biztos? - kérdezte huncutul mosolyogva. - Nagyon üt. Bírod a piát?
- Persze. - mondtam hanyagul vállat rántva, de már kezdtem izgulni.
- Rendben. - mondta, majd pár perc múlva oda is adta az italt.
Belekóstoltam, de nagyon tömény volt. Tekintve, hogy nem is nagyon iszok alkoholt, már ez az egy korty is elég volt, de nem akartam magamat kellemetlen helyzetbe hozni, így lehúztam.
Mire a mixer megfordult, az italomnak hűlt helye volt.
- Azta! - mondta, és elismerően rám nézett, - Te aztán gyors vagy! Adhatok még?
- Talán majd később! - mondtam, majd a lehető legegyenesebb és leghatározottabb léptekkel távoztam, mert már éreztem, hogy kezd fejembe szállni az ital.
Gyorsan megkerestem a mosdót, mert rögtön ki is hánytam azt, amit megittam előzőleg.
Kutyául voltam, így kitámolyogtam a nappaliba, és leszédültem egy fotelbe.
Ott üldögéltem egy órán át, és amikor kezdtem jobban érezni magamat, megnézte, hogy hány óra van.
Éjfél.
Nem baj, csak kihúzok valahogy még hat órát! - gondoltam, mert abban már biztos voltam, hogy én ilyen helyre soha többet nem jövök, és amíg itt vagyok, majd elüldögélek itt.
Piálni nem fogok, ez az egy ital is megártott, táncolni meg egyedül minek?
De ekkor támadt egy ötletem.
Felmegyek a tánctérre, rázom magam egy-két szám erejéig, és majd megnézem, van-e pasi, aki odajön hozzám.
Ez egy veszélyes játék, mert ha nem jönnek oda, vagy nem éppen olyan fazonok, akiket én akarok, még képes leszek elveszteni az önbizalmamat, holott máskor nem ilyenekben szoktam mérni azt, hogy mennyit érek.
Mert az nem is ettől függ! - mondtam magamnak. - Most csak teszteld a bombaságodat, vagy hogy milyen csinos vagy! Gyerünk Isa! - mondtam magamnak, felálltam a fotelből és a tánctérre botorkáltam.
Pont akkor indult új szám.
Miközben táncoltam, levedlettem a gátlásaimat és kezdtem magam igazán jól érezni.
Több pasi is odajött hozzám, de egytől-egyik mind ittak vagy szívtak valamit, így rögtön elküldtem őket.
Pont vége lett a harmadik számnak.
A piások ragadnak rám, mint a legyek! - gondoltam, és pont mentem volna el, de két kéz a derekamra fonódott, és egy mély, szexi hang ezt duruzsolta a fülembe:
- Maradj még.
Engedelmeskedtem neki, és belementem a játékba. Láttam Cassandrát és csapatát, ahogy irigykedve figyelnek, úgyhogy tudtam, csakis helyes és jó pasi lehet mögöttem.
Egy éjszaka, csak egy kis tánc és smárolás maximum. - gondoltam, de a szívem hevesebben kezdett dobogni.
Keze a derekamat szorította magához, kellemesen, és hátamat nekidöntöttem izmos, erős mellkasának. Ajkai a nyakamat súrolták, belecsókolt a hajamba és a vállamba, én pedig egyik kezemmel átnyúlva a vállam fölött, megsimítottam leborotvált arcát.
Ajkai megcirógatták ujjaimat, karja közelebb húzott magához.
Nem ismertem őt, de félelem vagy aggodalom helyett egy érzés kerített hatalmába: biztonságban éreztem magamat karjaiban. Jól esett, ahogy átölelt, ahogy hozzám ért, ahogy megcsókolt.
Behunyt szemmel, a pillanat varázsát élvezve nyakamat hátrafordítva megcsókoltam. Ajka tökéletes volt. Lehelete menta illatát idézte, nem volt piás. Visszafordultam, és szememet csak akkor nyitottam ki, amikor már nem láthattam az arcát.
- Gyönyörű vagy. - suttogta nekem, azon a mély hangján, amely annyira tetszett. Ajka a fülemet súrolta, jó érzéssel töltött el, beleborzongtam.
- Én nem mondhatok semmit. - mondtam mosolyogva. - Mert nem láttalak.
- Hát nézz meg. - mondta, és derekamnál fogva maga felé fordított.
A kék diszkófény pont az arcára vetült, megvilágítva titkos táncpartnerem mivoltát.